... I might, from time to time come and post in English as well, this being my chosen language and one I can and am wont to do stuff and think in. Hell, this blog might even become predominantly English, for all I care... Whichever language thoughts come in, they will find their way here unaltered.
Well, not technically unaltered, me being a conscious, if not tot-at-ally rational being, one who edits with pleasure and would pleasure (with) Ediths as well, but you get the idea, right?
2009. március 3., kedd
Serendipity
Mikor túl felhasználóbarát egy netes felület?
Amikor véletlenül blogot indít az ember. Én egyáltalán nem ezt akartam, csak a blogspotot túl könnyű kezelni, és mire be akartam jelentkezni egy másik bloghoz, már a blogkülsők közt válogathattam. Nem ilyen lovat akartam. Mondom én ezt post-Chateau Haut-Bages Libéral '98. Nyihahák világa. Az előrelátó tervező most nagyon néz, és kicsit rötyög magában...
Nem lesz itten sok minden megmagyarázva, megoldva, és ez így is van rendjén.
Viszont három helyett tízujjas stílussal írom majd, ezért lesz benne sok elgépelés, ami nagyon-nagyon jó. Lehet majd sokat hibázni benne. A fejemben már úgyis valami tanulatlan módon beleégtek a billentyűzet gombjainak távolságai, így nem kell attól félni, hogy gyors- és gépírónői pontossággal írok majd. Hibázni...izgi. Tulajdonképpen a véletlen rátalálás, a "serendipity" neten negatív képessége (lásd Keats, arany iránytű, írva meditálás) helyett valami freudi elgépelés, botnyelvés, a lehetőségek új és érdekes szambavitele. Ahogy a tánc ritmusa viszi a partnereket, nyelv és nyelv-elő felváltva vezet... ősidők óta kiborgok vagyunk mi =)
Amikor véletlenül blogot indít az ember. Én egyáltalán nem ezt akartam, csak a blogspotot túl könnyű kezelni, és mire be akartam jelentkezni egy másik bloghoz, már a blogkülsők közt válogathattam. Nem ilyen lovat akartam. Mondom én ezt post-Chateau Haut-Bages Libéral '98. Nyihahák világa. Az előrelátó tervező most nagyon néz, és kicsit rötyög magában...
Nem lesz itten sok minden megmagyarázva, megoldva, és ez így is van rendjén.
Viszont három helyett tízujjas stílussal írom majd, ezért lesz benne sok elgépelés, ami nagyon-nagyon jó. Lehet majd sokat hibázni benne. A fejemben már úgyis valami tanulatlan módon beleégtek a billentyűzet gombjainak távolságai, így nem kell attól félni, hogy gyors- és gépírónői pontossággal írok majd. Hibázni...izgi. Tulajdonképpen a véletlen rátalálás, a "serendipity" neten negatív képessége (lásd Keats, arany iránytű, írva meditálás) helyett valami freudi elgépelés, botnyelvés, a lehetőségek új és érdekes szambavitele. Ahogy a tánc ritmusa viszi a partnereket, nyelv és nyelv-elő felváltva vezet... ősidők óta kiborgok vagyunk mi =)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)